John 1

1Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. 2Ez kezdetben az Istennél vala. 3Minden õ általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. 4Õ benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; 5És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. 6Vala egy Istentõl küldött ember, kinek neve János. 7Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen õ általa. 8Nem õ vala a világosság, hanem [jött,] hogy bizonyságot tegyen a világosságról. 9Az igazi világosság eljött volt [már] a világba, a mely megvilágosít minden embert. 10A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg õt. 11Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be õt. 12Valakik pedig befogadák õt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az õ nevében hisznek; 13A kik nem vérbõl, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentõl születtek. 14És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. 15János bizonyságot tett õ róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kirõl mondám: A ki utánam jõ, elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál. 16És az õ teljességébõl vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. 17Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem [pedig] és az igazság Jézus Krisztus által lett. 18Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki [õt.] 19És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálembõl, hogy megkérdezzék õt: Kicsoda vagy te? 20És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. 21És kérdezék õt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És õ felele: Nem. 22Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felõl? 23Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. 24És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: 25És megkérdék õt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? 26Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. 27Õ az, a ki utánam jõ, a ki elõttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. 28Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. 29Másnap látá János Jézust õ hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bûneit! 30Ez az, a kirõl én ezt mondám: Én utánam jõ egy férfiú, a ki elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál. 31És én nem ismertem õt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. 32És bizonyságot tõn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égbõl, mint egy galambot; és megnyugovék õ rajta. 33És én nem ismertem õt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. 34És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. 35Másnap ismét [ott] állt vala János és kettõ az õ tanítványai közül; 36És ránézvén Jézusra, a mint [ott] jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! 37És hallá õt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust. 38Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: 39Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol? 40Monda nékik: Jõjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra. 41A kettõ közül, a kik Jánostól [ezt] hallották és õt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. 42Találkozék ez elõször a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus); 43És vezeté õt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kõszikla). 44A következõ napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! 45Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt. 46Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felõl írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. 47És monda néki Nátánael: Názáretbõl támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! 48Látá Jézus Nátánaelt õ hozzá menni, és monda õ felõle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen. 49Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielõtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál. 50Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! 51Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél. 52És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.