Amos 2

1Így szól az Úr: Három bûne miatt a Moábnak, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert mészszé égette Edom királyának csontjait! 2Tüzet vetek azért Moábra, és az emészti meg Kerijjoth palotáit, és meghal Moáb a zajban, [hadi] lárma közt, a kürt zengése közben. 3Kivágom a birót közüle, és minden fejedelmit megölöm vele egyetemben, ezt mondja az Úr. 4Így szól az Úr: Három bûne miatt a Júdának, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert megvetették az Úrnak törvényét és nem tartották meg rendeléseit. Eltévelyítették õket az õ hazugságaik, a melyeket az õ atyáik követtek. 5Tüzet vetek azért Júdára, és az emészti meg Jeruzsálem palotáit. 6Így szól az Úr: Három bûne miatt az Izráelnek, sõt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltõ saruért. 7A kik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják. Fiú és az atyja [egy] leányhoz járnak, hogy megfertõztessék az én szent nevemet. 8Zálogos ruhákon nyujtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát iszszák az õ istenök házában. 9Pedig én irtottam ki elõlük az Emoreusokat, a kik magasak voltak, mint a czédrusok, erõsek, mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul. 10És én hoztalak fel Égyiptom földérõl, és negyven esztendeig én hordoztalak a pusztában titeket, hogy bírjátok az Emoreusok földét. 11És prófétákat támasztottam a ti fiaitok közül és nazirokat ifjaitok közül. Nem így van-é vajjon, Izráel fiai? ezt mondja az Úr. 12De a nazirokat borral itattátok, és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: Ne prófétáljatok! 13Ímé, én [is] lenyomlak titeket, ott a hol vagytok, mint a [cséplõ] szekér lenyomja a kévékkel teli [szérût.] 14Elvész azért a futás a gyorstól, és nem erõsíti meg az erõst az õ ereje, és a hõs sem menekedhetik. 15Nem állja meg [helyét] az íjj-hordozó sem, nem menekülhet el még a gyorslábú sem, és a lovon ülõ sem menekedhetik. 16És a bátor szívû is a hõsök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.