สดุดี 122

1Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! 2Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem! 3Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város! 4A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére. 5Mert ott ülnek az ítélõszékek, Dávid házának székei. 6Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretõk! 7Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban. 8Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled! 9Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!