시편 147

1Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog! 2Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit; 3Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket. 4Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi. 5Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa. 6Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza. 7Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek! 8A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken; 9A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. 10Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; 11Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek. 12Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! 13Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat. 14Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. 15Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete! 16Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port. 17Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt? 18Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak. 19Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. 20Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!