Napi vers
Napi reflexió, amelyet mesterséges intelligencia generáltAhogyan az apa könyörül a fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.
Az apának az a gyöngédsége, ahogy lehajol egy megsérült gyermek felemlégetéséhez, nem csupán emberi gesztus — az Isten szívének előrevető árnyéka, aki az apaságot már azelőtt találta fel, hogy bármely földi apa lélegzetre kapott volna. Legmélyebb törékenységünk pillanataiban, amikor a szégyen azt suttogja, hogy túl összetörtünk ahhoz, hogy öleljanak, az Úr nem fordítja el arcát, hanem közelebb *hajol*, belső lényének mélyén megrendítve szükségletünk látványa által. Ez az isteni részvét nem tökéletességünk révén nyerjük meg, hanem alázatosságunk által támad fel — egy szent félelem, amely kevésbé a reszketésről szól, és inkább arról, hogy felismerjük, mely karok közé zuhantunk. Légy mai gyengesége ne váljon fallá közte és a Menny között, hanem az igen kapuja, amelyen keresztül az irgalom áradatként zúdul be.