Napi vers

Mondjátok meg azoknak, akik félő szívvel vannak: Legyetek erősek, ne féljetek; ímé, a ti Istenetek jön bosszúval; az isteni visszafizetéssel ő maga jön és meg fog titeket szabadítani.

---

Életünk legmélyebb félelmeit meghúzó barlangjaban, ahol az árnyak hazugságokat suttognak a hétlenségünkről és az elhagyatottságunkról, Isten szavát szól, amely a remegést győzelemé alakítja. Az isteni hívás a bátorságra nem csupán szívós vágyakozás, hanem ígéret, amely annak a Lénynek a karakterében gyökerezik, aki sem nem szunnyad, sem nem alszik a mi fölötti őrségében. Amikor a legsebezhetőbbnek, a reménytől magától is feledtettnek érezzük magunkat, arra buzdíttatunk, hogy vigyük szemeinket az azonnali vihar fölött az isteni beavatkozás közelgő hajnalának meglátásához. Isten eljövetele nem mint távoli megfigyelője küzdelmeinknek, hanem mint az az Egy, aki a mi csataterünkre lép, hogy melletünk harcoljon, hozva mind igazságot azért, ami el lett lopva, mind üdvösséget azért, ami elveszettnek tűnik. Ebben a szent cserében a mi gyenge szívünk arra az igazságra jön rá, hogy az igazi erő soha nem a mi saját képességünkben rejlett, hanem abban, hogy az Egyhez bízunk magunk, aki megkérdőjelezhetetlen hűségével azt szólítja meg bennünk: szeretettei.