Job 5

1Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz? 2Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyût pedig buzgóság veszti el. 3Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát. 4Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse õket. 5A mit learatnak néki, az éhezõ eszi meg, a töviskerítésbõl is elviszi azt, kincseiket tõrvetõk nyelik el. 6Mert nem porból támad a veszedelem s nem földbõl sarjad a nyomorúság! 7Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái. 8Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet. 9A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen. 10A ki esõt ad a földnek színére, és a mezõkre vizet bocsát. 11Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa. 12A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék. 13A ki megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi. 14Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka. 15A ki megszabadítja a fegyvertõl, az õ szájoktól, és az erõsnek kezébõl a szegényt; 16Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az õ száját. 17Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! 18Mert õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak. 19Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged. 20Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektõl. 21A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik. 22A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz. 23Mert a mezõn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled. 24Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt. 25Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezõn a fû. 26Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona. 27Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.